Annyira durva, ilyet én asszem még soha nem éreztem.
Hogy mondjuk 3 óra után hiányozzon, ha nem látom, de fél nap után meg már a falat kaparjam.
Hogy valakivel így azonnal ennyire természetes legyen együtt lenni. De nagyon. Hogy egyszerűen totálisan az az alap, hogy mellettem van, hogy mellette, vele összebújva ébredek az első alkalommal is, amikor vele alszom.
Hogy így az van, hogy folyamatosan azon kapom magam, hogy:
a, bambán vigyorgok bele a világba (tegnap konkrétan bambán vigyorogtam fel az égre, miközben belementem egy bácsiba);
b, újrajátszom és újrajátszom és újrajátszom minden jelenetet a fejemben, ami közöttünk történt, függetlenül attól, hogy épp ki beszél hozzám vagy mit kéne csinálnom. Azon kapom magamat, hogy nonstop bámulok ki az ablakon, miközben a távolban valakinek mozog velem szemben a szája, de egy szót se hallok és a fejemben egy gyönyörű csókot rekonstruálok épp.
Hogy teljesen dekoncentrált vagyok, semmire sem tudok 5 percnél tovább odafigyelni és súlyos ideiglenes figyelemzavarban szenvedek.
És hogy ennyire foglalkozzak azzal, hogy valakinek tetsszek! Hát teljesen el vagyok szokva ettől, Kitet teljesen megszoktam, SzB meg a Marci pedig.. hm. Hát mit mondjak, nem sok fáradtságot vettem. Most meg, tegnap majdnem visszafordultam a találkozóról, mert belenéztem egy kirakatba és úgy éreztem, nem vagyok elég csinos.
És nemhogy 21napos projekt nem jutott az eszembe, úgy amblokk a Kit abszolút és egyáltalán nem jutott az eszembe az elmúlt napokban, ami egyszerűen megdöbbentő, ha az előző blogom statisztikáiból indulunk ki.
Közben persze természetesen rettegek, hogy mi lesz és hogy lesz; hogy ő is ennyire akarja? Hogy akkor most tényleg járunk? (Asszem amúgy igen.) Hogy nem csak szivat meg szórakozik velem? Hogy vajon mi van neki más lányokkal? Hogy most ez azt is jelenti, hogy nem kavarunk más emberekkel? Nem mintha én akarnék (pffh), de akkor ha mondjuk ma elmegy bulizni meg hétvégén SZINre, akkor ő sem kavar ott más emberekkel? Hogy akkor most mennyire mutassam, hogy én hogy érzek? Hogyan találjam el a titokzatosság és megnyílás közti egyensúlyt?
De ezek azért sokkal kevésbé vannak bennem, mint hogy úristenúristenúristen LEBEGEK!!
