Tegnap beugrott ennek a dalnak az utolsó sora, miután két dolog történt.
Az egyik az volt, hogy az Áron lehülyézett és közölte azt a nagy igazságot, hogy ha vannak mindenféle színek, amikről nem is képzeltem volna, akkor vannak ezeken túl is még további színek és be kellett látnom, hogy ebben TUTI igaza van.
A másik, hogy elmentem dimisuliba és ma sokkal jobban látom mindenkiben magamat.
És történt még egy dolog ezen kívül, az pedig az, hogy a B. tegnap először igazán szeretett.
Ezen kívül pedig megint megkívántam a meditációt és ez is lelkes örömfényeket szül bennem.
"De te csak bízz, ne a gondokkal törődj, a tolmácsa légy!
De ebben más lehet társad. Ne bánd: mert én nem vagyok házad,
csak egy híd, épp, hogy több legyél nálam, azért szóltam pár szót.
És tudod.. megtiszteltetés volt."
