Valamiért minden egyes kapcsolat kezdetén napra pontosan 3 hét után kezdek el berezelni és kezdem totálisan elveszteni minden motivációm és lelkesedésem.
Nem tudom, miért van ez, lehet, hogy ekkorra ismerem meg eléggé a srácot, hogy ekkorra már kezdem látni a rosszat, de még nem szerettem meg eléggé ahhoz, hogy lássam a jót is teljes egészében vagy mert kapok egy kis ízelítőt a páros életből és úgy érzem, akár elég is lehet.
Most ezt felfoghatnám sokféleképpen.
a, égi jelként (nem ő az igazi)
b, saját nyomiságom tanúságaképp (kinek mi a fogyatéka, mivel kell együtt élnie: nekem azzal, hogy 3 hét után késztetést érzek lelécelni)
c, természetes reakcióként.
Én a b,-t választom.
De egy kicsit még nyávogok közben azért pff grr khhhh.
Ahhh. Mindegy. Nyomi élet. Nyomiévi. Nyomi ősz. Mindennyomi. Tökmindegy, mivel már járunk, ezért úgyse baszom el innentől, ennyike.
