2014.03.07.
20:22

Írta: sanssouci

péntek esti élményem

a halálfélelem megtapasztalása.

Évi nagyon büszke lesz rám, mindig azt mondja, hogy túl vakmerő vagyok, mostantól esélyes, hogy olyan leszek, mint a Nyuszi, mikor eltévedt a nagy sötét erdőben.

Szóval ha meghalok, akkor az alábbiak nagyon fontosak:

1. teljes és tökéletes felelősséget vállalok a halálomért. 

2. azt hiszem, hogy nagyon klassz és fantasztikus életem volt és noha sajnálom, hogy nem nézhettük meg, mi jött volna most, (de csak mert szerintem most jött volna a legizgibb rész), mégis elfogadom, hogy ez elsősorban a lelkem döntése.

3. szeretnék hatalmas köszönetet mondani a családomnak, amiért mindezt lehetővé tették, és a barátaimnak, akik az életemet beragyogták. Anyának és Apának üzenem, hogy mérhetetlenül hálás vagyok nekik, nagyon szeretem őket és csodálatos szülők voltak, akiknél jobbat kívánni sem lehetett volna és találkozni fogunk és mindig itt leszek velük, ha szeretnék.

4. mindannyian olvassátok el a beszélgetések istennelt és a profi lúzert. :D

5. ha szeretnétek valamit tőlem, akkor szóljatok és jövök. (Sosem kell elbúcsúznod. Elég, ha elköszönsz. - ez a halálra is igaz.)

6. puszi, majd találkozunk, szeretlek mindannyiótokat.

7. és nyugi, valószínű csak nem öl meg senki.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://unitypresents.blog.hu/api/trackback/id/tr245849060

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása