6. fejezet

ezzel kéne töltenem a vasárnap délelőttömet: - startup munka - prezi - álláshirdetés   ezzel szemben ezzel töltöm a vasárnap délelőttömet: - értelmetlen blog postok írása - szórakozás a családomon - hírek, trendek olvasgatása - pudingevés gilmore…

- random felfedezéseket / elméleteket / ötleteket / válogatott hülységeket kiabálni be iszonyú hangosan a lakás közepén - összevissza puffogni bármin, lehetőleg teljesen igazságtalanul csesztetve egy random személyt (kivéve persze a sütit) - teljesen figyelmen kívül hagyni,…

a süti megtanult bújócskázni!!! :D

hát persze, hogy a Matyival. Szerencsére csak 5 mpig folytattunk izgalmas beszélgetést (hello, mizu? mindenzsír, veled? megvagyok, köszi, örülök, hogy láttalak, én is jó utat haza), mert én szálltam le a hévről, ő meg fel, de utána nem átallotta megírni nekem a teljesen usual…

ezzel a sok csillili trallala tündércsillám faszsággal, nagyon bocsi két hűséges olvasóm Juli és Edem.  De azt az egyet még el kell mondanom, hogy a hét top pillanatai között volt az is, mikor Jocinak hangosan múminmesét olvastam fel.

mint mikor kora reggel dolgozok a nagy fa asztal egyik oldalán, tetszőleges személy (mondjuk most Apa) pedig a másikon.

akkor nem elég, hogy a Lisa tényleg megcsinálta velem azt a meditációt, amit még soha senki, de pontosan ugyanazt látta, amit én!!!! és nem tudom elmondani, mennyire hálás vagyok, hogy laza 11 év után van valaki, akivel beszélhetek ezekről a dolgokról. Olyan érzésem van, mintha a…

a jó hír az, hogy nem vagyok érzelmileg teljesen halott.

mert a track recordomat figyelmesen vizslatva mindannyian rájöttek, hogy minél jobban tagadok valamit, annál valószínűbb, hogy az adott dolog bekövetkezik. basszus.

amikor ugyanebben a mondatban a munka szó helyére a barátnőt használja az Edem.

a kedvenc bloggerem nyolc hónapja szült és mostanra szinte teljesen bababloggá változott.

a süti a kata a lisa hát annyira édesek alig bírom nem megzabálni őket

ezért a humorlistám egy dinamikus és folyamatosan változó szereplőkkel teletűzdelt tőzsdei jegyzékre hasonlít, aminek a változásait folyamatosan jelzem minden körülöttem élőnek, nagyjából így: „nahát, te nagyon vicces vagy”, „képzeld Zsolt, találkoztam utánad a harmadik…

amikor van egy társaság, ami igazából nem is a tiéd, csak néha véletlen odasodor az élet, és ahogy telnek az évek, egyszer csak találkozol velük és rájössz, hogy végül is mindenkivel jóban lettél már.

amikor dühös lettem, mert valaki felkeltett reggel.  sőt, imádom, ha valaki reggel 6kor elkezd hangoskodni, mert én is felébredek tőle. asszem legközelebb egy pacsirta személyiségtípussal kéne laknom (most egy lakótársam sem az, bár talán csak huszonévesek).   (nagy…

úsztam egy órát de tudnék futni még másfelet. annyira erősen pozitívan sugárzok, hogy egy egész kicsit meg is ijedek, hogy esetleg felrobbanok. így érzem, hogy fáradt vagyok (koránkelés, dolgozás, reggelizés, munka, legjobbhalasfejbevágósoldal, összefutás az utca közepén…