Mostantól soha, semmilyen körülmények között nem szabad elhalasztanom a blog írást, mert különben szuperhisztis leszek, aminek mindenki megissza a levét, de legjobban én.
Szóval elkezdenek azért kiderülni a dolgok, főleg hogy én meg rendkívüli kíváncsisággal vizslatom őket.
Az első hárommal még nem is lett volna baj amúgy. Sőt, mikor kiderülvén rájöttem, hogy a Srác egy freak*, én kifejezetten megörültem neki. Mintha jobban megismertem volna és közben ráadásul megértettem volna, hogy azok a dolgok, amiket picit éreztem benne és furák voltak, hát, tényleg ott vannak és legalább tudom, hogy miért.
Aztán sajnos annyi történt, hogy este külön aludtunk és reggel úgy ébresztett, hogy "keljünk fel, Évi", semmi puszi, ölelés, simi, jóreggelt bugyulu, hanem kész, ennyi, keljünk fel, mindez megfejelve egy külön takaró alatt kb alig összebújva töltött éjszakával, na én azóta kivagyok rajta pedig már este 6 van, de egyszerűen annyira elbaszta az egész napomat, úgy éreztem magam, mint egy macska, aki felborzolt szőrű domborított háttal fúj.
És azóta is.
És persze nem beszéltem vele, mert amúgy egyébként reggel 6kor keltünk és azt gondoltam, hisztisen, fújva és félig azért aludva talán nem a legmegfelelőbb pillanat lefolytatni egy ilyen kapcsolati beszélgetést (meg hát amúgy is, minek beszélgetni egymással :D), de azt hiszem, nem ártana majd.
Igazából az egésznek annyi talán a lényege összefoglalva, hogy egy kapcsolatot elkezdeni annyira nehéz, és mondhat bárki bármit, hogy ez ilyen-olyan jó korszak, de őszintén szólva én utálom a kapcsolatok első 3-5 hónapját, az az egyik legkevésbé menő részük, és jó oké vannak jó részeik is, de alapvetően tökmindegy, mennyire illetek össze valakivel, mennyire ügyesek és okosak vagytok, az eleje az egy fos.
* 1. csak gumival szexel, töksokáig, nemtom, hónapokig.
2. a leghosszabb kapcsolata 5 hónapos volt.
3. tiszta szabálykövető rigorózus, enyhén kontrollmániás. van benne egy csepp (... :D) sheldon.
