6. fejezet

Szóval úgy érzem magam, mintha tele lennék kötelezettségekkel minden és mindenki felé és egyszerűen nem tudnám teljesíteni őket. Magamnak, hogy csinálom a designt, a kincskeresést, Apának fejvadászást, az operatív elintézendő adminisztrációkat. A csikung edzőnek, hogy…

szóval úgy volt, hogy ma két rohanás között hazacaplattam és boldogan kitakarítottam a konyhát és tettem ezt a szomorú megállapítást, hogy basszus, milyen kosz van nálunk mindig, takarítani kell minden egyes nap, nincs mese. aztán meg kettőt futkostam és hazajöttem a sütihez…

de szerencsére mégsem maradt ki teljesen az élmény mert totál úgy éreztem magam mintha a sílift előtt állnék amikor ma a corvin negyednél nem ment a mozgólépcső.

azt a tragikus felfedezést tettem, hogy ahhoz, hogy tisztaság legyen valahol, minden egyes nap egy kicsit takarítani kell és most nem a mosogatásról meg a mosásról beszélek. És lehet, hogy én vagyok szörnyű perszóna, hogy erre még csak most jöttem rá, de sajnos erre még csak most…