6. fejezet

tegnap annyira tökéletes volt az este a barátaimmal hogy szerettem volna megosztani Á.val is aki viszont hülye volt nem jött ettől szomorú lettem dühös és távolságtartó pedig a tökéletes pillanatoknak talán pont az a lényege hogy a tökéletes emberekkel vagyunk…

nem tudom eldönteni, hogy örüljek e a napoknak, amikor az Á. nem ér rá mert juhú, lehet családozni meg ilyenek vagy szomorkodjak, hogy nem találkozok vele mert jajj hát milyen rossz nélküle. annyira félúton vagyok a kettő között hogy úgy érzem magam, mint egy…

párhavonta hú de szuper, tökjólesik de nem szabad gyakrabban használni mert az már iszonyú káros.