6. fejezet

Csak azt tudnám, hogy mi a csudáért van az, hogy nem is az visel meg, hogy elvesztettem Kitet, hanem az visel meg, hogy elvesztettem egy tonna társaságot meg embert meg barátot. Mármint annyira sok minden összekapcsolódott, és a kapcsolódási pont nem is a Kit volt, hanem a Csur, de hát…

"Tiszta mázli, hogy nem tudom a kérdést, mert a végén még fel is tenném" - gondoltam magamban reggel. A kérdésre nem jöttem rá, de ez nem állított meg attól, hogy azért feltegyem. Semmi jó nem sült ki belőle. Ki gondolta volna.

Szóval ma el kellett tiltanom magamat B. facebook adatlapjának a megtekintésétől, ugyanis a saját adatlapomból kiindulva rájöttem, hogy a timeline-nak és a tageknek hála, konkrétan mindent le lehet követni egy ember elmúlt három évéről és hahh, minek is ismerném meg az adott…

  Komolyan, ez az elővigyázatlanság, amit én itt tolok, úgy ki fog velem cseszni, mint a pinty. 

Annyira durva, ilyet én asszem még soha nem éreztem. Hogy mondjuk 3 óra után hiányozzon, ha nem látom, de fél nap után meg már a falat kaparjam. Hogy valakivel így azonnal ennyire természetes legyen együtt lenni. De nagyon. Hogy egyszerűen totálisan az az alap, hogy mellettem van,…

Szóval már megint teljesen összezavarodtam, mint ahogy úgy általában szoktam és ez rossz jel. Először is, teljesen megzavarodtam, hogy most ez itt a B.vel mi a fene is. Kapcsolat? Kapcsolatkezdemény? Kavarás? Semmi? Vajon csak meg akar dugni? Vagy járni akar? Vagy kavarni? Mennyire…

Ez annyira durva, egy hónapja még azt mondtam a Sancinak, hogy áhh, ugyan. Idén nem fog változni semmi sem a szülinapom környékén, nem úgy mint eddig, és akkor bemmm, még új blogot is indítanom kell. Mármint kábé semmit sem tudok elképzelni, ami annyira jelezné, hogy valami nagyon…