6. fejezet

A spontaneitás által végül az egekbe szárnyaltam az elmúlt 20 órában, ugyanis sikerült újabb remek időeredményt produkálnom a when was the last time you did something for the first time állandó kérdőívem számára (az első, tökéletesen egyedül töltött este a magikben);…

Az van, hogy most épp meg vagyok hízva. Konkrétan 5 kilóval több vagyok (61 brrr), mint amennyi szoktam lenni és amennyinek lennem kéne (56). (Ezt rettentő bevallani.) (A megtévesztő introval ellentétben ez nem egy fogyókúrás post lesz.) Jöttem szépen a kis biciklimmel és azon…

Mostanában annyira nehezen állok ellen a spontán kalandok csábító kísértésének. Majdnem úgy vagyok velük, mint micimackó a mézescsuprok hívó szavával. De, ma asszem sikerült. :D

1. Az emberek jellemével kapcsolatos intuíció. Mármint az, hogy annyira erősen érzem, hogy ki milyen ember, hogy néhány pillanat, perc vagy óra múltán lesz egy csalhatatlan belső érzésem róla, ami amúgy nem egy tudatos ítélet vagy egy pozitív-negatív pólusokkal telített…

Szóljatok már légyszi, ha láttok valahol egy lila elefánt alakú csokitortát, mert én egész pontosan azt keresem.

Lássuk hát az elmúlt hónapok izgalmas történéseit, most új szempontból áttekintve. A következő érdekfeszítő élményekkel gazdagítottam tapasztalataimat: 1. "én biza most tökéletesen önfejlesztek, személyiségfejlesztek, összerakom magam fullosra és majd jön a nagy ő, de…

Ha nem lennék ilyen felelőtlen és lanyha erkölcsű, biztos lelkiismeretfurdalásom lenne mostanában szinte nonstop, de hála az égnek az vagyok. Ez annál is jobb, mert akkor még a kisugárzásomon is meglátszana basszus.

Konkrétan csak ahhoz van kedvem, hogy hazamenjek és végre blogot írjak a szépséges, gyors és okos gépemen csinos billentyűzettel, ám ehelyett arra fanyalodok, hogy a benti buta, lassú és csúnya gépemen arról írjak, hogy írni szeretnék, de nem itt. Hah, egy drámai sóhaj ide…